a hallgatag macska naplója

Rég nem írtam. Mozgalmas egy hét volt ez – mármint csak úgy magamhoz képest mozgalmas, ami azt jelenti, hogy minden napra jutott valami tennivaló munka után, és blogot írni végképp nem volt időm. Vagy ha lett is volna egy félórám pusztán az írásra, azt még át kell tenni…

Sokáig nem ismertem személyesen kutyákat, sőt gyerekkoromban féltem tőlük. Ijesztően ugattak, és tudtam, hogy harapnak is, ha akarnak. Az sem segített, hogy szüleim közölték, ha félek, azt a kutya megérzi és akkor megharap. Ez különösebben nem nyugtatott meg, úgyszólván…

  Szombaton megjött a lehűlés, előzőleg pedig Tesómék szerencsésen megérkeztek Erdélyből. Amikor Erdélyben – vagy igazából bárhol – vannak, mindig kicsit aggódom miattuk, nem is annyira azért, hogy a medve megeszi őket, hanem hogy valami közlekedési baleset éri őket.…

Pocsék hangulatom volt a nap első felében, és ez sokáig így is maradt. Aztán, ahogy ez néha megtörténik velem, egyszerre kellemesebbé váltak a dolgok és most, késő este, már egész jól érzem magam. Bár gyakrabban alakulna így! A születésnapi kétségbeesés átfordult valami…

Noha a betervezett rengeteg vasalás miatt nagyon koránra állítottam be az ébresztőt, mégis másfél órát ébren agyaltam az éjszaka közepén. A fejem is fájt, amit forgolódással próbáltam megszüntetni, de a fő ok az volt, hogy valami rossz álomból riadva nem bírtam…

Lehet, hogy ennyi idős korban már nem kellene gyerekesen örülni a születésnapnak, de még mindig vagyok annyira infantilis, hogy elsősorban az ajándékok, az egy napi kényeztetés és a szabadság jut eszembe, nem pedig az idő vasfoga. A nyári születésnap előnye, hogy reggel nem…

Csak. Azért, mert nekem is van. Nem tetszik, hogy neked meg nincs. Legyen azonnal! Persze én nem felelhetem azt, amit szívem szerint mondanék: „Ne legyen gyereked. Mert nekem sincs. És nem tetszik, hogy neked van. Add őket árvaházba, azonnal!” A hozzáállás szerencsére egyáltalán…

Érdekes kiborulás vett erőt rajtam szerda-csütörtök magasságában. Ez még a péntekiből eredő elhúzódó stressz következménye lehet, és hogy megint vacakul alszom…. mindegy, miért, de csütörtökön eléggé kivoltam. Pedig viszonylag jónak ígérkezett a hét. Szerdán…