A legújabb lezárásos rendeletben szerepel a „home office a közigazgatásban”. Ezen sokat röhögtem, mert a legtöbb helyen ez nem megoldható, nem is annyira az ügyfélfogadás miatt, hanem mert annyi, személyes adatokkal tömött rendszert használunk, pl. lakcímnyilvántartás, amit aligha lehet a dolgozóknak az otthoni gépekre áttelepíteni. Pláne több száz embernek.
Ezért nem is foglalkoztam a dologgal. Múlt héten aztán jött a hír, hogy lesz home office, a következő módon: az osztályról két (kettő) ember dolgozhat otthonról. Felváltva.
Kapnak hivatali gépet és feltelepítik nekik az összes rendszert. De persze csak azokat a munkákat végezhetik, amiket teljesen meg tudnak oldani a papíralapú akták nélkül. Mert a többi szét lesz dobva köztünk, többiek között, akik továbbra is bent dolgoznak.
Az ügyek zöme még mindig a papíralapú dossziékban zajlik ugyanis, ami talán jobb is, mivel úgy minden megtalálható. Az ember kinyitja, belelapoz, nicsak, ott van az a papír. Az „online” rendszerek itt olyan szarok, lassúak és többnyire lefagynak, hogy hiába van már csomó minden beszkennelve, kb. háromszor annyi idő a beszkennelt anyagot megtalálni a gépen, mint a papíralapú aktából 2 perc alatt előszedni.
No ebben maradtunk. Aztán valamikor hét közepén összehívtak minket – én ekkor már rosszat sejtettem, hiába, rutinos vagyok: ha összehívnak, az sosem jelent jót.
Rögtön azzal kezdte a főnök, hogy „nem kér kommentárt” (na? nem megmondtam, hogy sosem jelent jót?). Hát a következőt találták ki nagyon okos vezetőink: váltott műszakban fogunk dolgozni négy hétig, délelőtt és délután. A délelőttösök 6.00-tól 12.30-ig, a délutánosok 12.30-tól 19.00-ig. Vagy valahogy így. Heti váltásban. De egy szobában felváltva kell lenni, hogy egyszerre ne legyünk bent mindketten.
Alapvetően nem rossz gondolat, különösen hogy direkt szeretek egyedül lenni, amikor azt csinálok, amit akarok, és az se gond, ha előző nap babot ebédeltem. De hogy ez most jut eszükbe, a járvány kitörése után egy évvel, az több mint nevetséges.
Reméltem, hogy nem én kezdek a reggeles műszakban, mert a 6.30-as munkakezdésbe is majd’ belehalok, pláne még félórával korábban… De Annamária rögtön mondta, hogy kezd ő délelőtt. Sőt, felvetette, hogy ha nekem az jó, szívesen lenne egész végig délelőttös, én pedig legyek délutános. Juhéj! Ez nekem is tetszett! Végre nem kéne 4.30-kor kelni és kb. 10.00-ig félálomban, robotként dolgozni!
Kérdezték, hogy kérünk-e papírt a kijárási tilalom miatt. Én ugyan simán hazaérek 20.00-ra akár még gyalog is, de gondoltam, miért is ne? Kértem. Erre megkérdezték, hogy mi a lakcímem? Erre én – 0,5 mp gondolkodás után – bemondtam a hivatalos címemet, ami az ősök lakcíme, mert a mostani lakhelyemre annak idején bejelentkeztem ugyan, de az már rég lejárt, és mikor tavaly visszaköltöztem, pont kitört a járvány és nem jelentkeztem be megint. Nyáron pedig nem foglalkoztam a dologgal. Így a hivatalos lakcímem az ősöké, a melóhelyen is ez van nyilvántartva és gondoltam, ez úgyis csak formaság.
Hát nem. Mert az esti kijárási papíron rajta van, hogy „a melóhely és az XY lakcím között”. A fenébe. De sebaj, úgyis hazaérek 8-ra, habár mi van, ha azt mondják, hogy túlórázzak kicsit, hisz úgyis van papírom?
Igyekeztem ezeket elhessegetni és magamban inkább örültem, hogy egy ideig nem kell baromi korán kelnem. Igaz, hogy engem minden változás kicsit megvisel és felizgat, így az éjszaka közepén arra riadtam fel, hogy ezentúl nem tudok munka után vásárolni, hanem mindent délelőtt kell, többek közt főtt ételt is venni, és mi van akkor, ha csak pl. 11.00-kor nyitnak a kajások, és mire megvenném és hazavinném az ebédet, már pont rohannom is kell munkába?
Ezután másnap is össze voltunk híva – de komolyan! miért nem lehet írni egy kör e-mailt?? – és akkor már azt közölte az észlény főnök, hogy aki 6.00-ra jön, az nem ám 6.00-ra jöjjön, hanem 5.45-re! Mert 6-kor már dolgozni kell, és negyedórával korábban is kell elmenni, hogy véletlenül se találkozzanak a szobatársukkal!
Erre többen mondták, hogy hát baszki a hajnali busz, amivel Pilisborzalmasról vagy más Pest megyei faluból jönnek, az nem jár ám negyedóránként reggel ötkor, úgyhogy ők nem tudnak, csak hatra jönni, ahogy tegnap megbeszéltük. - Akik ezeket a szabályokat kitalálták, céges Audival járnak, és fingjuk nincs arról, mit jelent az a kifejezés, hogy "tömegközlekedés". Pláne reggel 5.00-kor, tanítási szüneti menetrendben.
Mire a főnök hisztériázni kezdett, hogy ezt nem ő találta ki, meg hogy „értsd meg, hogy az a lényeg, hogy ne találkozz a szobatársaddal!!! nehogy összetalálkozz vele! Hogy elkerüljétek egymást!!!”
Mindezt úgy, hogy ott álltunk tizenkilencen a társalgóban, egy légtérben, egymástól alig fél méterre, hogy halljuk a kinyilatkoztatásait.
Különben is röhejes volt pont ettől az észlénytől, aki egész novemberig maszk nélkül pletykálkodott a barátnőivel, míg ő is vírusos nem lett, sőt még most is maszk nélkül dumálgat a sameszaival, most már azért megnyugodva, hogy ő már átesett rajta.
Aztán még egyszer összehívtak minket – két napon belül harmadszor! a távolságtartás jegyében! Ekkor már változott a terv, a reggelesek délután 1-ig vannak, a délutánosok pedig fél 2-től este 8-ig.
Megfordult velem a világ. Bassza meg, most már nem fogok hazaérni 8-ra!! Szólnom kell, hogy nem is ott lakom és adjanak papírt a valódi címemre. De ciki!! :-(
Azonnal szóltam is, és mondta a főnök, hogy írjam fel cetlire; de sorban jöttek a többi délutánosok is, akik eddig nem kértek igazolást, de most már ugye kell.
Mindez persze pénteken zajlott, és keddtől már így kell dolgozni. Vagy lesz addigra igazolás, vagy lelépek az új munkaidő vége előtt félórával, mert kurvaisten, hogy én emiatt bírságot nem fogok fizetni.
Elkészült az új beosztásról szóló táblázat is, megnéztem, hogy kikkel leszek együtt. Hát, Szabina például pont délelőttös lesz, pedig sok melómhoz tőle szoktam segítséget kérni. Nagyon jó… De hát nincs mit tenni, lesznek azért értelmes emberek velem egy váltásban.
Mivel úgysem tudok semmit tenni a kijárási igazolás ügyében, igyekeztem a három napos szünet alatt nem ezen aggodalmaskodni, és a jót keresni az új helyzetben. Például hogy nem kell 4.30-kor kelni, az már egy isteni dolog! Elhatároztam, hogy nem hagyom elúszni a délelőttjeimet, hanem azért felkelek relatíve korán és teszem a dolgomat délelőtt. (Kivéve az első napon, kedden, mert akkorra megengedtem magamnak a kellemes 7.00 órás kelést és punnyadást :-)
Változtatnom kell pár eddigi szokáson is majd. Például rögtön ébredés után szoktam kávézni – ez továbbra is így lesz –, aztán még a melóhelyen másodszor, amit kb. 9.00-ig befejezek. Ezzel a munkaidő 15.30-as befejezéséig jól elvagyok, utána pedig délután már hajt a lendület. Most viszont majd a második kávét ki kell tolnom, hiszen OK, hogy 20.00-ig egyébként is ébren vagyok, de most 20.00-ig még dolgoznom kell, nem lehetek (nagyon) álmos. Ergo ki kell dolgozni egy metódust, hogy mikor igyak 2. kávét úgy, hogy este el tudjak aludni, viszont az új munkaidőben is a topon legyek agyilag. Viszont most ihatom a második kávét otthon, a kellemes presszógépből, és a melóhelyen „nem kell” kávét innom. Fekete teát azért viszek be, hirtelen álmosság ellen.
Az az egy baj, hogy hétvégén is két kávéval indítok reggel, és úgy csinálom végig a napot, szóval, valahogy hozzá kell szoknom a reggel 1x és délben 1x rendszerhez. Viszont most minden reggel ihatok matcha teát, mert nem gond, hogy több perc az összekészítése.
Hát ez van. Ezt az okos dolgot találták ki, egy év járvány után, a közszférában, már legalábbis nálunk. Már eleve többen vagyunk egy szobában – én szerencsére csak októbertől –, maszkot egyáltalán nem hordtunk sokáig; aztán az emeletünket elhagyva kellett maszkot hordani, aztán a saját irodánkat elhagyva, és csak az utolsó lépésként kell folyton maszkot hordani (hacsak nem vagyunk full egyedül egy helyiségben). Holott – bármennyire is rühellem – de csak ez utóbbi véd ténylegesen a cseppfertőzéses vírus ellen. De ezt is novemberben találták ki, nyolc hónap járvány után.
Most meg ez a váltott műszak…. Alapvetően nem egy rossz ötlet, de így kevesebb órát dolgozunk, mint egyébként. Ami nem érdekelne. De Annamária már felvetette, hogy vajon most kevesebb fizetést is fogunk kapni? Elsápadtam, és megkérdeztem Carmelát az ügyről, aki több pletykát tud. Ő azt mondta, hogy egyes részlegeknél már tavaly is volt ilyen, de nem kaptak kevesebb pénzt, hanem később le kellett dolgozni a hiányzó órákat. Remek. Szóval vagy estig bent leszünk, ha visszaáll a rend, vagy bejöhetünk szombaton.
Igazából nincs sok dolgom délutánonként, pláne most, hogy minden be van zárva, csak a Tesóméknál való babapásztorkodás időnként. Ugyan megbeszéltük a szobatárssal, hogy ilyenkor majd sms-t írok neki és cserélhetünk, de azért nem szívesen teszem… Ő meg egyedül neveli a gyerekét, és lehet, hogy nem szívesen dolgozna este 8-ig, miután neki a halál f*szára kell még hazautaznia, és azalatt a gyerek egyedül lesz este otthon.
Szerencsére az én tesómék ruganyosabb időbeosztásúak, szóval, mikor ez a téma felmerült, akkor rögtön mondták, hogy pénteken mehetnék például Zéténnyel játszani. De mikor szerencsétlen képet vágtam, akkor rögtön mondták azt is, hogy nekik a délelőtt is jó! Szóval, most pénteken reggel 8.00-ra kimegyek Öcsémékhez, aztán 13.30-tól 20.00-ig dolgozom. Asszem, sok kávé kell majd aznap :-D
