a hallgatag macska naplója

Már én is röhögök magamon, amiért minden hétvégén le kell írnom, hogy „úristen, az elmúlt munkahét pokoli volt!”, de tényleg mindig az! Az elmúlt hét viszont kétségkívül mindent felülmúlóan rémes volt, minden esemény összetorlódott, ami csak összetorlódhatott,…

  Az elmúlt hét mérlege: totális téli punnyadás. Talán fényhiányos depresszió van rajtam, és/vagy fáradt vagyok és rég voltam (egy napnál hosszabb) szabin, nem tudom, de tök magam alatt voltam. Illetve még most is, csak talán mostanra már egy picit jobb. Múlt hétfőn…

  Ezen a héten úgy éreztem magam, mint mikor valamiféle idegenek kísérleteztek Janeway kapitánnyal, és a dopaminszintjét piszkálták, amitől iszonyú dühös volt állandóan. Vagy egyszerűbben, mint Michael Douglas az Összeomlásban. Ha lett volna lőfegyverem, talán én is…

  Sikerült majdhogynem csírájában elfojtanom a kezdődő megfázásomat, de azért nem volt túl jó hetem. Már a hét elején szarul éreztem magam; aztán Barbi kedden nem jött be, mert ő is szarul volt, szerdán pedig azért nem jött be, mert délre volt időpontja az orvoshoz. Így…

A naptári ősz első napja. Gyerekkoromban rühelltem – iskolakezdés!! –, most viszont úgy érzem, ilyenkor visszazökkennek a dolgok a rendes kerékvágásba. Van abban valami természetellenes, hogy mindenki nyaral, pihen, vakációzik, én pedig eközben dolgozom a forró irodában, a…

  Gyerekkoromban a nyár volt a kedvenc évszakom. Két és fél hónap szünet, és a születésnapom is nyáron van. A nyár egy gyönyörű, hosszú időszak volt, ami az iskola befejezését követően rögtön a szülinapommal kezdődött, aztán egy (vagy régebben két)  hét…

Pocsék hangulatom volt a nap első felében, és ez sokáig így is maradt. Aztán, ahogy ez néha megtörténik velem, egyszerre kellemesebbé váltak a dolgok és most, késő este, már egész jól érzem magam. Bár gyakrabban alakulna így! A születésnapi kétségbeesés átfordult valami…

  Ma a kultúra áldozata lettem. Már végeztem a péntek délutáni bevásárlásommal, és épp az alkoholmentes sört vettem meg a sarki közértben, amikor is rádöbbentem, hogy még mindig nincs júliusi VOX-om. Ezért azonnal elloholtam a metróvégállomásra, holott egyértelműen…

Nem akartam hinni a szememnek, mikor megtudtam, hogy a vasárnap fél kettőkor postára adott Split Image hétfőn délutánra már megérkezett az angolos lányhoz! Egy piros pont a Magyar Postának. Oké, hogy elsőbbségivel adtam fel, de akkor is. Az egész fórum nagyon lelkes, és izgatottan…

Először is a rozmaringtea mondjon le! Egy hete iszom minden reggel éhgyomorra, de semmi hatás :-( Visszatérő és aktuális problémám, hogy a menstruációm pontosan a nyaralás idejére esedékes, ezért megpróbáltam előrébb hozni a dolgot. Mivel fogamzásgátlót nem szedek,…

Letelt a „hosszú” – másfél hetes – szabadságom, most egy hetet dolgozom, aztán jön a „rövid, de igazi” szabadság: egy hét Balaton! :-) Sokkal kellemesebb úgy dolgozni, hogy tudom, nem örökké tart, hanem csak ezt a hetet kell kibírni, és aztán magam mögött hagyhatom…

Szerencsésen átestem a bemutatkozó látogatáson a – papíron – új munkahelyemen. Utólag belegondolva nem is tudom, miért izgultam annyira? Valamiért úgy paráztam, mintha esélyes lenne, hogy a leendő főnököm majd késsel ront rám, és élethalálharcot kell vívnom vele. A…

Tudom, tudom, el vagyok kényeztetve, hogy meg akarok halni egy hétig internet nélkül… de szeretem az internetet, és a munkahelyen is be van tiltva fél éve :-( A Legnagyobb Nagyfőnök mániája, hogy az interneten csak két dolog van: pornó, meg „szivárogtatás”,  tehát a…

A blog kezd kissé olyan lenni, mint egy bipoláris depressziós naplója: egyik héten hullámhegy, másik héten hullámvölgy. Asszem, múlt pénteken jutottam el arra a pontra, ahová Nite Owl a Watchmenben egy jól sikerült égő házból mentés, majd egy jó numera után: „A gyilkosságok,…

Érdekes kiborulás vett erőt rajtam szerda-csütörtök magasságában. Ez még a péntekiből eredő elhúzódó stressz következménye lehet, és hogy megint vacakul alszom…. mindegy, miért, de csütörtökön eléggé kivoltam. Pedig viszonylag jónak ígérkezett a hét. Szerdán…