a hallgatag macska naplója

  Mindent elolvasott könyvet csak egyszer írtam fel, tehát ha valamit először júniusban olvastam, aztán később még egyszer decemberben, az a decemberi listán már nem szerepel újra. 

  Mivel lusta vagyok a blogot rendesen vezetni, így már az új okostelefont valójában három hete beüzemeltem, és mostanra már tök megszoktam. Na de először! …

  Ha a 2015-re előirányzott 1.000 kilométer futást teljesíteni akarom, akkor még 20.184 métert kell futnom idén. Még négy nap van hátra az évből (a maival együtt); nem lenne sok a 20 km, de sajnos új futási gonddal találkoztam úgy két hete: térdfájással.

  A telefon egyik pillanatról a másikra hirtelen megdöglött, minden előzetes jel nélkül. Hétfőn meló után rátettem a töltőre, közben netezgettem, aztán este ránéztem a telóra, hogy feltöltött-e már. A kijelző sötét. Gondoltam, valamiért kikapcsolt, és nyomtam a bekapcs. gombot, de semmi.…

  Kisöcsém elköltözése tegnap. Vackul indult a nap, de aztán a végére egész jó lett. Eleve  hogy induljon egy vasárnap, amikor 6.00-kor fel kell kelni, hogy 8.00-kor elindulhassak, mert 9.00-ra beszéltük meg a találkát a város egy távoli pontjára?

  A hétfők persze mindig szar napok, de ez a mostani olyan különösen az volt, hogy egyszerre többféle rémes dolog is összejött! Ritka az ilyen. Elsősorban Barbi rettentő betegen jött be, minden baja volt. Tudtam, hogy a hét további részében már nem fog jönni; mindig ezt szokta betegségkor, bejön…

  Az első plazmaadás tapasztalataira építve már okosabban készültem fel a másodikra. Csak egy hibát követtem el: az egy hét szünet kevés volt, nem a szervezetemnek, hanem a vénámnak. Ez a mínusz 10 %, a többi teljesen jól ment.

  Szóval, elhatároztam a plazmaadást,és nekifogtam súlyt növeszteni. Ami nem egyszerű, holott annak hittem. A másik nagyobb gond a vérnyomásom növelése volt, ami mindig probléma. 1. állomás: előzetes orvosi vizsgálat. Időpontot telefonon kellett kérni, mert egyrészt sokan vannak, másrészt nem öt…

  Elhatároztam egy ideje, hogy plazmát fogok adni. Rég kacérkodtam a gondolattal, de mindig elvetettem, mert hiába adnak érte pénzt – naná, hogy főleg ez motivál –, ha idegileg valszeg kevéssé bírnám, hogy 40-45 percig egy tű legyen a csápomban…

  A héten valamelyik nap leájultam a Szigetre futni. Már elhatároztam, hogy amíg bírom, futok párszor hetente. Elég sokan vagyunk kint, ami számomra marha meglepő, mert 20.00 óra előtt a hőség miatt neki sem fogok, ráadásul nyár van. Azt hittem volna, hogy minden futó bulizik vagy nyaral. De nem,…

  Na szóval, a holland rajongók (áldja meg őket az ég!) felpakolták a netre a teljes Tell Vilmos kalandjai sorozatot (eredeti címe: Crossbow), amiért 1992-93-ban nagyon odavoltam, illetve nemcsak én, hanem az egész osztály! :-) Lányosztály voltunk, a soriban pedig sok jó pasi volt.

  A július vegyes volt. Természetesen a legrosszabb, hogy dolgozni kellett, és míg a szabi / nyaralás időtartama kb. 5 percnek tűnik utólag, az azóta munkában töltött egy hónap most olyan, mintha vagy fél éve tartana már.

  Jó, most konkrétan arra gondolok, hogy ’menstruálni’, mert épp aktuális a téma, csak ezt mégsem akartam a címbe írni… Ma kezdődik a nagy hőségriadó, ami napi 1-2 fokos emelkedéssel elvileg majd szerdán tetőzik (38 fok – nyilván: árnyékban). Nekem pedig pont most kezdődik a ciklusom :-(

  Állati ciki történt. Lepattintottam egy srácot. Nagyjából mindig ez történik, már ha hagyom, hogy hozzám szóljanak. Összesen max. egy perc volt, de annyira jellemző, hogy muszáj leírnom.

  Hihetetlen, hogy nyaralás közben mennyire gyorsan rohan az idő, és máris megint itthon vagyok, holott mintha csak most indultunk volna el… Nyolc nap Balaton, szállodaszobák, friss levegő, hűvös (naná, milyen legyen nyaraláskor?), és mire épp belejöttem volna, már vége is lett.