a hallgatag macska naplója

  Hát, ez a dolog már régóta lógott a fejem fölött, úgyszólván két éve rettegek minden lakbérfizetés előtt. Igaz, csak részben a lakbéremelés miatt, mert többnyire azért izgulok, hogy egyáltalán eszükbe jutott-e, hogy ma megyek, vagy nem találnak-e ki még olyan faszságot, mint tavaly a festés stb.

  Hálistennek, az idei zalakarosi nyaralásnál nem volt olyan gondom, mint tavaly.  Egyébként nagyon ideálisan telt. Augusztus 21-én indultunk, tehát előtte 3 napig volt időm pihenni. Előző este a tűzijátékot a rakpartról néztem… Nagyon jó volt, csak marha hangos.

  Marha régen nem írtam naplót (blogot), és igazán nincs rá mentségem…. Nem szép tőlem, hisz mikor elkezdtem, magamban megfogadtam, hogy majd rendszeresen írok, ha nem is mindennap. Mindennap nehéz is lenne – meló után, hajjaj, örülök, hogy élek – de legalább hétvégenként összeszedhetném magam. De…

   Festés van a munkahelyen. De olyan töketlen szervezéssel, mint a 70-es években a honvédségnél: ami kerek, visszük, ami szögletes, gurítjuk. Bár miért is lepődöm meg ezen….. A falak koszosak és vacakok már évek óta, eddig mindenki leszarta, aztán most hirtelen kitalálták,…

  Június elején megszületett a poronty, azóta úszom a boldogságban :-) Rendben van, nem az én porontyom, de mégiscsak a legközelebbi csecsemő rokonom! Az előző bejegyzés óta már többször is találkoztam vele, és tisztára elbűvölt. Először is, már nemcsak szunyál és…

   Elő szokott velem fordulni, hogy történik valami, akármilyen eset, és rémesen sül el; aztán később szinte ugyanaz a dolog megismétlődik, és akkor már tök jó. Most speciel kettő ilyen jut eszembe, a másodiknak van aktualitása:

  Még mindig bajlódom azzal a rohadt kötőhártyával – lassan két hónapja – bár a helyzet sokat javult. Mostanra ott tartok, hogy „csak” szemviszketésem van. Tehát nem vörös, és nem is könnyezik, vagy csak kicsit. A szemviszketéssel egyébként az a baj, hogy nagy akaraterő…

  Még most is hihetetlen, hogy 41 vagyok, de valahogy nem feltétlenül rossz értelemben. Jó, már negyvennek lenni is döbbenetes élmény volt, szóval egyszerűen nem tudok mit kezdeni a ténnyel, csak úgy elfogadom, hogy aki 1977. júniusában született, az bizony idén negyvenegy, és kész…

Ez az idei nyaralás nagyon kellemes volt. Persze marha gyorsan eltelt, és voltak kis bosszantó apróságok, de összességében nem volt annyi vacakság, mint tavaly, hanem inkább a jó dolgok domináltak.

  Ezt a nyavalyát eddig megúsztam. Május 9-én vagy 10-én azonban – ekkor költözött ki Carmela az irodánkból, majd arról is írok – elkezdett viszketni a szemem. A költözködés miatt sok por volt, nem is zavart a dolog. De minél jobban viszketett, annál jobban dörzsöltem, és…

Rég meg kellett volna írnom ezt a posztot, ég is a pofám, de ha egyszer nincs rá épp idő/ihlet/energia, akkor nincs…. De most már csak kijön belőlem: Megszületett az unokaöcsikém!!! :-)

   Tartós lelkifurdalásom van Évi néni miatt. Már marha rég úgy érzem, hogy elhanyagolom, ami nagyon rossz érzés, bár van magyarázatom, ami viszont nem mentség.

    A levélszavazataitok alapján 100-ból 96 a Fideszre szavazott. Ezek szerint az ide szavazók 96 %-a ostoba, megvásárolható, gerinctelen csicska. Gratulálok, legyetek büszkék magatokra! Valamennyire elnézem nektek, hogy ennyire ostobák vagytok, hiszen nem éltek itt, fogalmatok…

    Tudom, ez a bejegyzés a 658.795. poszt a témában április 9. óta. Már aznap meg akartam írni, de akkor olyan szavakat használtam volna, hogy az egész internetet bezárják miatta. Különben is készülnöm kellett a Midicittára, meg túlóráztam is. Így csak ma írtam meg. Íme…

  Mindenki menjen el szavazni ma!! - Én egyébként is kötelezővé tenném, tekintve, hogy két választás között mennyi embernek sír a szája, hogy milyen szar ez vagy az, de szavazni azért el nem menne, csak duzzog otthon.