a hallgatag macska naplója

  Egy nap szabit vettem ki, mert a nagy spórolás miatt viszonylag „sok” napom maradt, már ha az évi 23 napból maradhat „sok”… Nem terveztem semmi különöset, csak pihenést, lógást, de mivel nem terveztem elutazást, az utolsó percben arra gondoltam, bejelentkezem napközbeni plazmaadásra. Olyankor…

   … Nem tudom, mikor fogom kitenni ezt a posztot, mert a buzi blog.hu szarakszik, az istennek sem enged be a saját blogom admin felületére azzal a felhasználónévvel és jelszóval, amit 2013 óta használok… Ezt már eljátszották egyszer, érdekes módon pont mióta az Index megszűnt. Mondjuk akkor másnap…

  Mióta felbukkant a koronavírus, csak egyszer voltam plazmát adni, március 13-án pénteken. Ez kimondottan szerencsés napom szokott lenni (már csak azért is, mert péntek), és tényleg egész jól alakult, csak pont a plazmaadás volt vacak élmény.

  Nem tudom, mi van most, de már a harmadik hétfőm alakul máshogy (= rosszabbul), mint ahogy terveztem!! Remélem, nem lesz ez egy tendencia, mert jövő héten meg lakbérfizetés lesz hétfőn, amikor végképp nem akarok semmi kellemetlen meglepetést.

   Szívem szerint már nem is mentem volna újabb plazmaadásra decemberben, de a legutóbbi pont a 49. volt, így gondoltam, inkább még idén lezavarom az ötvenediket is. Próbáltam olyan időpontot kigondolni, amikor talán nincs tömeg, így lett a péntek délután 15.00 óra.

   Ritkán van, hogy egy héten mindennap legyen valami dolgom meló után, most egy ilyen hét volt. Hétfő: plazmaadás. Megrökönyödésemre elég sokan voltak, ahhoz képest hogy 16.00-ra mentem oda. Elszoktam attól, hogy rajtam kívül két donornál több is van a recepciónál.

  Aki követi a blogot, az tudja, hogy nem szokásom plazmaadáskor rosszul lenni, eddig igazából csak egyszer fordult elő. Illetve volt két-három kisebb alkalom is, amikor gyorsan koncentráltam valami másra és jobb lett. De most pénteken

  Kevés dolog maradt, ami még pöpecül megy ebben az országban, de a plazmaadás ezek közé tartozott. De az állam most felfigyelt rá, és ezt is elkúrta, mint majd’ minden mást is.

  Kedden felhívott a Vérellátó, hogy menjek már be légyszi vért adni a héten. Mondtam, hogy OK, majd beugrom, habár már bejelentkeztem szerdára plazmaadásra, na de azt majd lemondom, a vér mégis fontosabb....

  Mostanra előállt az a vicces helyzet, hogy a vérnyomásom nagyjából normális – mióta radikálisan csökkentettem a koffeint! –, viszont  a pulzusom magas, mint állat. A héten voltam a 18. plazmaadáson. Mindent megpróbáltam, hogy alacsonyabb legyen a pulzus: reggel 6.00-kor nyeltem le az utolsó adag…

  Mi a franc lehet a szívemmel?? Most már tényleg kezdek kissé aggódni. Nyugalmi helyzetben sem nagyon megy 80 alá. Legalábbis az utóbbi hetekben, mióta mérem. Van, hogy fekszem az ágyban, semmi gond nincs, olvasgatok vagy épp félálomban ébredezem, de a szívem úgy csinál, mintha az 5. kilométert…

  Két hónap kihagyás után a héten megint adtam plazmát. Előtte napokig idegeskedtem, mert az utóbbi időben valamiért nyugalmi helyzetben is relatíve magas a pulzusom: kb. 82-85, futás közben még magasabb, és persze plazmaadáskor, amikor izgulok, nyilván szintén magas lesz. Ugyan pár hónapja már nem…

  Három napja volt a 15. plazmaadásom, és 60 kg voltam. OK, hogy cipővel-nadrággal együtt, és hogy két napig annyi vizet ittam, mint állat, a cipőm pedig az MBT, ami önmagában is egy kiló, de azért mégis sokkoló volt látni ezt a 60 kg-t a papíromon.

  Június 5., 6., 7. Micsoda fárasztó és kellemes napok! :-) Eleinte úgy volt, hogy részben jó, részben rossz lesz: vasárnap koncert, hétfőn lakbérfizetés, kedden plazmaadás. Persze a lakbérfizetés miatt idegeskedtem, a többi OK. Ehhez képest bejött még pár fontosabb, és egyértelműen jó mozzanat is.

  Olyan ügyesen elterveztem a nyaralásig esedékes plazmaadásaimat! Most csütörtökön egy; utána kezdődik a menstruáció, kb. péntektől vasárnapig; aztán a 13-i héten még egy plazmaadás, a 20-ig hátralévő napokban pedig SOS bikinidiéta,