a hallgatag macska naplója

Fehér karácsony után most itt a fehér március 15. Nem vettem túl komolyan, mikor az előrejelzés azt mondta, jön a lehűlés, de tegnap reggel már hideg volt, mikor pedig hazaindultunk, már havas eső esett. Ma március 15-e van, és ötcentis hó volt az ablakomban reggel. Két nap múlva…

  Kénytelen voltam beszedni egy szunyatablettát, hogy ma éjjel végre rendesen tudjak aludni. Ez két napja sehogy sem sikerül. Vasárnap este kezdtem olvasni a Sakál napját – hiba volt lefekvés előtt –, aztán egész éjjel kém meg bérgyilkos voltam álmomban, nagyon fárasztó…

Na tessék: csak egy napja, hogy dicsértem a netes videómegosztókat, és máris találtam rajta kellemes szombat esti szupermozit! :-) A szombat amúgy sem volt rossz – már eleve azáltal, hogy nem kellett 5.25-kor felkelni –, relatíve sokáig henyéltem, olvastam A hitetlent az ágyban,…

  Úgy néz ki, átbillentem a határon, és a két hete tartó folyamatos idegfeszültség valahogy ezen a héten végre szétfoszlott. Belefáradtam az idegeskedésbe. – Vagy csak kezdek teljesen becsavarodni, és ez egy természetellenes nyugalom? :-) A lényeg, hogy belenyugodtam az…

  Miért utáltam az iskolai tesiórákat, és miért járok felnőttként mégis futni? Először is a tornaórák kötelezőek voltak, a futásról pedig  – vagy konditeremről, szobabicikliről, jógáról, úszásról, fegyencedzésről – én döntök :-) Másrészt a…

Sikerült végre végignéznem a Bombák földjén-t. Videóra vettem fel, és több  szakaszban, esténként néztem. Azért annyira nálam nem jó, hogy Oscar-díjat érdemeljen, de az Avatar volt abban az évben a másik nagy esélyes, és annál százszor jobb. Az Avatart már a…

Agatha Christie több könyvében is említi, milyen izgalmas dolog a bizonytalanság, amikor nem tudni, mit hoz a holnap, és hogy ezt mennyire lehet élvezni. Hát én marhára nem élvezem. Az életben a sírba visz a stressz gyakorlatilag a legkisebb bizonytalanságtól is. Momentán úgy néz…

  Vacak idő van. Úgy vártam már a hétvégére ígért +7 fokot, de napsütéses koratavasz helyett borús, esős maszat lett belőle, mintha november lenne. Persze február van, ami nagyjából ugyanaz. A hétvégét kétségbeesés és kikapcsolódás között ingadozva töltöttem. A…

Nem vagyok kimondottan jó passzban, és ez a legfrissebb munkahelyi hírek miatt van. Persze, a legutóbbi választások óta lengedezik a fejünk fölött a fejsze. Állami munkahelyeken  minden kormányváltáskor kicserélődik a felsővezetés, akik aztán hozzák magukkal a saját…

Tegnap a piacon megint észrevettem egy állatpatikát. Vagy elszaporodtak újabban, vagy csak én veszem észre őket azóta, hogy egyszer szükségem volt rá. Pár évvel ezelőtt történt, amikor a tesómék beszereztek egy kiskutyát, a kiskutya pedig egy bélférget. Mivel én a városban…

Istenem, ma két nap után végre elmúlt a fejfájásom! Igaz ugyan, hogy az a két nap pont a hétvége volt. Szombat reggel kezdődött, de akkor még a melegfrontra fogtam és arra, hogy a tíz órányi alvással elfeküdtem a nyakamat. Kis adag Algopyrinre elmúlt, de délután megint…

Lazulós szombatot tartok egy közepesen fárasztó munkahét után. A lazulás abból áll, hogy ma nem csinálok semmi extrát: miután fejfájással ébredtem (melegfront, vagy elfeküdtem a nyakamat) egy órácskán át reggeliztem, fél Algoyprineket szedve és mélyeket lélegezve a nyitott…

    Valamiért nagyon rossz az arcmemóriám. Ez rólam köztudott, és sokszor roppant kínos, de néha viszont igen vicces szituációkat eredményez. Gyakran előfordul, hogy faarccal megyek el valaki mellett a folyosón, akivel fél éve együtt dolgoztunk ugyan egy ügyön, de…

 Amennyiben a legszebb öröm a káröröm, akkor most egyszerre örülök és dühöngök. Az a köcsög kopasz „kolléga” (idézőjelbe teszem, mert hiszen semmi haszna nincs az érdemi munkát illetően) ma nem először, de most már végérvényesen bebizonyította, hogy ostoba barom,…

Csak két dolog van, amitől igazán, leküzdhetetlenül félek. Az egyik a pókok, a másik a sebesség. Mégis, a mindennapi életben az utóbbi a nagyobb gond. A pókproblémát kordában lehet tartani. A kisebbeket eleve nem is látom, vagy szórakozottságomban nem veszem észre. Ha már…