a hallgatag macska naplója

Tudom, hülyén hangzik, hogy az ősznek örülök, de ez van! Persze szeretem a nyarat, meg micsoda remek érzés volt nyaralni indulni júniusban, de sajnos a negatív érzések túltengtek az idei nyárban. Például rögtön volt a vizes vb, ami miatt nem futhattam a Szigeten, meg a rakpart is…

  Úgy látszik, minden májusban kell kennie egy hétvégnek, amikor pocsékul vagyok…

  A titkos ez esetben azt jelenti, hogy „amiről anyám nem tud”*. Tehát ha Kedves Öcsém olvassa, szépen kérem őt, hogy ne árulja el közös anyánknak a dolgot. A júniusi nyaraláskor úgy éreztük, nem igazságos, hogy előszezoni egy héttel le van tudva a nyár, és gályázhatunk őszig. Úgyhogy kitaláltuk…

  Már furcsa, ha úgy telik el egy napom, hogy nincs tű a vénámban :-) Mint aki a Trainspottingban él.

  Nem is tudom, minek írom le ezt, amikor már több hete történt… Na de ez a naplóm, az érdekes dolgokat pedig beleírom. A harmadik plazmaadás november 24-én, kedden volt, azon a kedden, amelynek előestéjén megdöglött a telefonom. Ezen a napon telefon nélkül voltam!!

  Kisöcsém elköltözése tegnap. Vackul indult a nap, de aztán a végére egész jó lett. Eleve  hogy induljon egy vasárnap, amikor 6.00-kor fel kell kelni, hogy 8.00-kor elindulhassak, mert 9.00-ra beszéltük meg a találkát a város egy távoli pontjára?

  Hihetetlen, hogy nyaralás közben mennyire gyorsan rohan az idő, és máris megint itthon vagyok, holott mintha csak most indultunk volna el… Nyolc nap Balaton, szállodaszobák, friss levegő, hűvös (naná, milyen legyen nyaraláskor?), és mire épp belejöttem volna, már vége is lett.

  Január 2-án néztük Orsival a Vámpírok Bálját, hogy csodálatosan kezdődjön az év. Bárhogy kiszámítottam az indulás és ehhez mérten az elkészülés paramétereit, mégis megcsúsztam öt perccel induláskor, és csak azért érkeztem mégis szinte pontosan, mert most már…

  Nem is a tél a nagy szám a mai futásomban, hanem hogy több mint három hét kihagyás után végre sikerült rávennem magam! :-) Most büszke vagyok magamra. November 2-án vasárnap futottam egy iszonyat hosszú 11 km-t. Ez valószínűleg csak azért volt lehetséges, mert előző napon…

  Mára iszonyatos lehűléseket ígértek, meg jégesőt, zápor-zivatart, ezért hosszúujjúban mentem, kis sállal, és vittem magammal egy polárfelsőt is, hogy ha az irodában nagyon hideg lenne, viszont a fűtés – szokás szerint – még három napig nem lesz beindítva, akkor ne…

Ma olyant láttam a Deichmannban, amit gyerekkorom óta nem tapasztaltam az ilyen egyszerűbb cipőboltokban: egy bakancsra ki volt írva, hogy „vízálló”. Leesett az állam, mert tényleg évek óta nem láttam ilyent. A nyolcvanas években még magától értetődő volt, hogy a tél az…

A naptári ősz első napja. Gyerekkoromban rühelltem – iskolakezdés!! –, most viszont úgy érzem, ilyenkor visszazökkennek a dolgok a rendes kerékvágásba. Van abban valami természetellenes, hogy mindenki nyaral, pihen, vakációzik, én pedig eközben dolgozom a forró irodában, a…

  Évek óta tervezem, hogy egyszer majd, nyaraláson kívül is, leruccanok Badacsonyba egy napra: reggel oda, este vissza, közben megmászom a hegyet és eszem egy sült hekket. De ez évek óta halasztódik, mert vagy túl meleg van, vagy már hideg, vagy túl nagy a tömeg; vasárnap nem…

  Szombaton megjött a lehűlés, előzőleg pedig Tesómék szerencsésen megérkeztek Erdélyből. Amikor Erdélyben – vagy igazából bárhol – vannak, mindig kicsit aggódom miattuk, nem is annyira azért, hogy a medve megeszi őket, hanem hogy valami közlekedési baleset éri őket.…

  Pokoli, kizárólag a hőmérsékletet tekintve (és persze eleve azért, mivel hétfő). Az év legmelegebb napján vagyok túl. Fokozatos melegedéssel fenyegetett a meteorológia, ami ma érte el a csúcspontját. Múlt héten teljesen elviselhető volt a hőmérséklet, a hétvége…