a hallgatag macska naplója

  Bármilyen vacakul alakulnak a dolgok, azért mindig van pár dolog, ami feldob. Például a család, a futás, a jó kávé, vagy a két kedvenc hobbim, a könyvek és a filmek. És van három különösen kedvenc filmem, amiket „a hangulatos filmek” gyűjtőnéven nevezek magamban :-D

  A hétvégére kész terveim voltak, szombaton délelőtt a Jojo nyuszi megnézése moziban, aztán futás és hajfestés. Aztán rájöttem, hogy ez túl sűrű (a hennát be is kell keverni, legalább 1-2 órát fent hagyni és még előtte hajat mosni) – így a hajfestést áttettem gondolatban vasárnap reggelre.…

  Boldog új évet mindenkinek! :-) Egyben itt ragadom meg az alkalmat, hogy mindenkit óva intsek a Macskák filmváltozatától. 

   Még tart a szünet, de azért gondoltam, leírom az eddigi napokat, mert a végén még túl hosszú lesz. Szóval vasárnap elmentem Évi nénihez és részben jó, részben rémes élmény volt. Először is a menetrendet nézve rádöbbentem, hogy vasárnap nincs oda közvetlen busz, csak átszállással, így résen…

  Hát ez a vacak hétfő jól rányomta a bélyegét az egész hetemre. Pedig előre örültem, micsoda remek hét lesz: hétfőn Orsival dumálunk egy jót, csütörtökön színház, hétvégén pedig a családdal Állatkert!! :-) Ebből csak a színház valósult meg úgy, ahogy terveztem, a többi dőlt :-( 

   A Halloweent nagyon szeretem, hangulatát tekintve a második kedvenc ünnepem. Sőt egy szempontból a szülinapnál is jobb, mivel szülinapkor iszonyatos hőség szokott lenni, míg halloweenkor ez nem jellemző :-D

  A négynapos szünet végül is jól telt, bár ahhoz képest, hogy igazi földi paradicsomnak terveztem, a múlt heti balhé azért erősen rányomta a bélyegét a hangulatomra. Péntek este például betoltam egy Seduxent, hogy nyugodtan tudjak szunyálni, ez sikerült is. (Csütörtökön ugyanis sört ittam…

   A tágabb értelemben vett hétvége most elég műsoros volt: szombaton Évi néni, vasárnap Öcséméknél kerti meló, hétfőn lakbérfizetés. Ez utóbbi miatt természetesen tök feszült voltam, mint mindig, már pénteken is. 

  Szeretem a szinkronos filmeket – szerintem a magyar szinkron azért még mindig jó –, de simán megnézem feliratosan is, ha csak az van. Sőt van, amit direkt csak feliratosan nézek, különféle okokból, például a Becstelen brigantyk, amihez egyszerűen hiba volt szinkront készíteni (és tök felesleges…

   Mióta Dóri elment, egyedül vagyok az irodában. Rettentően féltem, hogy majd összeültetnek másokkal, például esetleg pont a Bélával, mert az ő szobatársa is megpattant, élve a lehetőséggel. Vagy ami még rosszabb, beültetnek a „hármasba”, ahol 2+3 ember ül (engem…

   Mindenki, aki ismer, tudja, hogy a legfontosabb hobbim az olvasás. Hatéves korom óta talán nem is volt olyan nap, hogy legalább egy oldalnyit el nem olvastam volna. És ritkán, de előfordulnak olyan kivételes könyvek, amik baromira érdekelnek, de vastagok, és valami okból x időn…

   Úgy tűnhet, hogy relatíve keveset írok a pici unokaöcsikémről, ami nagy tévedés. Éjjel-nappal gondolok rá, napközben sokszor nézegetem a kis fotóit teljesen ellágyulva :-) Majdnem jobban szeretem, mint Öcsémet, illetve Öcsémmel egyelőre több közös témánk van, mert Zétényke még nemigen beszél,…

2019. január 1. van, ezúton is boldog új évet mindenkinek! Holnap már megint munkanap van, és mint minden szabadságom végén, megint azon töprengek, hová a fenébe rohant el ENNYIRE az idő, ilyen gyorsan??! Mintha csak ma lett volna, hogy dec. 20. volt, szabim második napja, sok rohanással,…

  Tudom, tudom, mitől lehetne nekem fárasztó a karácsony előtti időszak, amikor egyedülálló vagyok és se kutyám, se macskám. De mégis fárasztó. Annyira nem voltam szabin, és betegen is dolgoztam, hogy év végére TÍZ nap szabim maradt. Ebből ötöt kivehettem a karácsonyi…

  Még most is hihetetlen, hogy 41 vagyok, de valahogy nem feltétlenül rossz értelemben. Jó, már negyvennek lenni is döbbenetes élmény volt, szóval egyszerűen nem tudok mit kezdeni a ténnyel, csak úgy elfogadom, hogy aki 1977. júniusában született, az bizony idén negyvenegy, és kész…