a hallgatag macska naplója

  Már megint rajtam van ez a menetrendszerű október végi – november eleji kehesség! :-(  Tavaly is ez volt, tavalyelőtt is… Tavaly november elején volt egy igen durva náthám, aztán pedig valahányszor meggyógyultam és lementem futni, futás után két nappal megint lebetegedtem. Így télen alig…

  Igen, tudom, hogy majdnem egy éve volt :-D De akkor úgy kiborultam rajta, hogy nem bírtam leírni, aztán meg mintha lecsitult volna a dolog, de most megint aktualitása van, szóval leírom most mégis. De most nem fogok 1000 %-os pontossággal utánanézni a részleteknek, meg akkoriban annyi embernek…

   Még novemberben foglaltam újabb időpontot plazmaadásra, még a régi „helyemen”, azzal az elhatározással, hogy ez volt az utolsó és bizisten elmegyek a nagyobb helyre, de még egyszer itt nosztalgiából, az ismerős helyen adok. És meglehetősen kellett a pénz, ekkorra már bejött az embertelen…

  Tehát a 2022 őszi volt eddig a legkellemesebb soproni utam, melyet csak egy dolog árnyékolt be. Ez a következő volt: Az első vacsoránál ugye sikerült négyszemélyes asztalhoz (kettes már nem volt szabad) ülnöm, két család közé. Másnap reggel ezért rögtön lerongyoltam 8.01-kor reggelizni, hátha…

  Nem értem, így utólag egészen egyszerűen nem értem magamat, hogy miért vettem két évvel ezelőtt úgy színházjegyet a Sakkra, hogy azt majd anyámmal nézzük meg??! Egyszer láttam vele a Vámpírok Bálját, és már akkor megfogadtam, hogy soha, de soha a büdös életbe még egyszer nem megyek vele…

   Nem vagyok jó feszültségkeltésben, nem igazán tudom izgalmasan leírni azt, amin már túl vagyunk. Szerencsére ez nem regény, hanem blog, úgyhogy írom, ahogy tudom! Már a nyaralási beszámolónál is írtam, hogy Fater kurva lassan jár és csomó helyre már el se megy (pl. a vacsora utáni sétákra). Már…

   Ezt a bejegyzést babonából még halogatni akartam, nehogy elkiabáljam a szerencsét, de azóta inkább az erős szorongás vett erőt rajtam és már nem is örömöt érzek, hanem csak a szorongást. Így már ’van jogalapom’ írni az ügyben most :-) A legutóbbi éjszakai szomszédműsor után képzelhető, milyen…

  A múlt hét elég kemény volt alvás-szempontból. Mindennap korán keltem, hét közben kétszer voltam színházban, a kettő közti szerdán pedig futottam; szombaton koránt keltem, mert Öcsémékhez mentem, vasárnap hajnalban pedig megint futottam. Nem bírtam kialudni magam egész héten. Ezért gondoltam,…

  Megint nem aludtam fél éjszaka :-( Vagy legalábbis úgy tűnt. Most egy ideig egész elviselhető volt a szomszédság, mivel a csávó nem volt itt, több napig. A kis luvnya pedig, noha neki van sokkal idegesítőbb hangja, de az a jó tulajdonsága megvan, hogy ha egyedül van, akkor képes kussolni. Kivéve…

   Még októberben volt az a „csapatépítés” nevű esemény, amitől már akkor égnek állt a hajam, amikor először szóba került. Nem vagyunk mi színtársulat vagy baleseti sebész team, hogy csapatot kelljen építeni…. Alapvetően mindenki megkap x db munkát, amit meg kell csinálnia, önállóan; legfeljebb…

   Utálok idegeskedni, de sajnos gyakran teszem. Egyszerűen ilyen típus vagyok…. És ha valami váratlan (rossz) ér, nem tudok úgy hozzáállni, hogy „Áh, hát majd csak megoldódik valahogy, nem kell idegeskedni!”, hanem inkább idegeskedek, aztán legfeljebb kiderül, hogy feleslegesen, minthogy…

  .... avagy Kásler kapja be!  Időről időre felmerül a kérdés a sajtóban, nagy Fájdalmas Szűzanya-hangnemben, hogy ugyan miért dolgoznak betegen is a magyarok? Aki már kapott fizetést táppénz után, az erre tudja a választ. Ami engem illet, a vele járó macerát is utálom. Ezt a nézetemet a mostani…

  A frász jött rám, a legutóbbi hazaérkezéskor egymás után kétszer is majdnem szívinfarktust kaptam… Baszki, ezt a parát! Az első az volt, hogy ahogy jövök fel a lépcsőn, és szokás szerint kotorászom a táskám kis belső zsebében a kulcscsomó után, az nincs ott.

   Hát ez nem igaz! már megint kénytelen voltam a plazmásokat otthagyni a vérbe! Én komolyan nem értem, hogy lehet ennyire béna szervező egy pénzes magáncég… Elhatároztam, hogy még egyszer utoljára elmegyek plazmát adni, aztán szeptemberig szünet, mert augusztusban itt az allergiaszezon, különben…

  Ahogy írtam is, múlt héten kaptam ígéretet, hogy felvesznek az új melóhelyre, de addig ne mondjak fel itt, míg vissza nem hívnak, hogy Felsőbb Szinteken is engedélyezték. Ezért én egész héten tűkön ülve vártam (spoiler: nem szóltak). Különben is mozgalmas hetem volt, és marha ideges voltam.…