a hallgatag macska naplója

  Annak ellenére, hogy szerencsésen túlestem a lakásfestésen, ami nagy mumusom volt már majd’ egy éve, az ősz – ami pedig a kedvenc időszakom – mégis elég nyomottan telt. Elsősorban pont azért, mert Faterra annyira lehetett számítani a lakásfestés, meg egyáltalán a…

  Ezer éve nem írtam blogot! Ebben főleg a lustaságom a ludas, meg annyi minden történik, hogy estére/hétvégére már nincs ihletem hozzá. Meg még sok apróság…

  Nem teljesen pontos a cím, mivel randi nem volt, mert addigra már elment a kedvem az embertől, de nem is a randi a lényeg itt, hanem a "kötelező" jelleg.

  Azért kezdtem mostanában MÉG korábbra járni, mert introvertált vagyok! :-D

  Fogalmazás :-) Egy relatíve zsufi hetem krónikája. Hétfőn rögtön a lakbérfizetéssel kezdtem, ami megint nem ment simán… Pozitívum, hogy mivel korábban kezdek és korábban végzek a melóban, végre nem kell 99.000.- Ft-ot óvnom az egész munkanap során. A zsozsót előzőleg kivettem, lakásban…

  Holtfáradt vagyok. Egy hete és két napja dolgozom az új melóhelyen, nagyon kimerültem…. De ez jóféle fáradtság, amikor abban fáradtam el, hogy csináltam valamit, nem pedig

  Fel sem tudom fogni, hogy ma délután hazajöttem a régi munkahelyemről, és holnap hajnalban bemegyek az új munkahelyemre!

  Újabb, nagy munkahelyi balhé. OK, már eddig is sejtettem, hogy nem innen akarok nyugdíjba menni, sőt már lépni is akartam, de azt sosem hittem volna, hogy kirúgással fenyeget meg a főnököm – akihez mindig lojális voltam: EDDIG! – méghozzá úgy, hogy...

  Büszke voltam magamra ezen a héten, mert háromszor is futottam: hétfőn, csütörtökön, pénteken; mindháromszor hajnalban, a rakparton. Első ízben egy híddal kevesebbet bírtam a szokásosnál, ez 4 km, és ebbe is többször belesétáltam. De csütörtökön már sikerült a teljes táv, ami

  Csak Neville-t tudom idézni a Titkok kamrájából, amikor elkapták a frissen befogott kelta tündérmanók … hát engem meg ezek az arrogáns vén kurvák találnak be és kóstolgatnak, akikkel a melóhelyen körbe vagyok véve

  A Facebookot, meg elődjét, az Iwiwet úgy tekintettem, hogy barátok, rokonok, régi osztálytársak stb. gyűjtőhelye. Kollégából csak azokat vagyok hajlandó „befogadni”, akikkel jóban vagyok (most pl. Bogi, Orsó stb.), de alapvetően nem kedvelem, ha munkahelyi ismerősök jelölnek be.

  Tényleg nem tudom, miért hittem, hogy ebben a hónapban sikerülhet első nekifutásra befizetnem a lakbért? Amikor januárban sem, februárban sem jött össze? Egész nap hurcoltam magammal vagy kilencvenezer forintot, kinyomtattam azt a rohadt elszámolást,

  Kész vagyok. Új ember jött az osztályra. Na, ezeket mindig fenntartással kezelem. Többnyire csókos, és/vagy beképzelt, hülye vagy arrogáns… rossz esetben ezek tetszőleges kombinációja.

  Harmadszorra végre összejött, hogy együtt adjunk plazmát Bogival. Első alkalommal ő mondta le, mert megjött, másodszorra én nem tudtam menni, mert előző nap adtam teljes vért; de most végre sikerült!

  A tegnapi botrány után a dolgok egyrészt jobb irányba alakultak, másrészt meg nem. Nagy stressz esetén komoly alvásproblémáim vannak, most is, hiába ittam három adag szunyateát este. Reggel vacilláltam, bejöjjek-e.