A kirúgással fenyegetőzős balhé óta eltelt kb. egy hét, lelkileg úgy-ahogy jól vagyok. A hullámvölgy után ha nem is hullámhegy, de legalábbis sík terület jött… Aznap éjszaka felébredtem, ezerrel vert a szívem. Másnap munka után Katival találkoztunk, elmeséltem neki az esetet. Nem jutott szóhoz a döbbenettől. Különösen, mikor mondtam, hogy (idézet): „a munkámmal nincs semmi baj”. Katinak is voltak már pocsék munkahelyei és seggfej főnökei, így megértette a helyzetemet és ez nagyon jólesett...
Újabb, nagy munkahelyi balhé. OK, már eddig is sejtettem, hogy nem innen akarok nyugdíjba menni, sőt már lépni is akartam, de azt sosem hittem volna, hogy kirúgással fenyeget meg a főnököm – akihez mindig lojális voltam: EDDIG! – méghozzá úgy, hogy...
Igen, ez a poszt most nem lesz olyan spontán, mert nem most történt a bejelentés, hanem két héttel ezelőtt. Csak lusta voltam írni :-D
Na, de a tények, az én szemszögemből: két hete vasárnap...
Azarohatt mosógép már megint besztrájkolt. Nem most, hanem ma két hete, csak nem volt energiám eddig írni róla. Vasárnap, mikor összejött egy csomó mosás, betettem mindent a mosógépbe, rá a mosószert, beindítottam, és kész. Beszívta valamennyire a vizet, de ezt is rohadt sokáig, aztán szépen leállt, Hatszor újraindítottam, de...
Hirtelen felindulásból csatlakoztam a Száraz November mozgalomhoz. Ez annyit jelent, hogy novemberben nem iszunk alkoholt.
Csak utána jutott eszembe, hogy Öcsikém szülinapja is novemberben lesz :-) …. na, mindegy, majd koccintok narancslével, és...
Már megint fennakadás van a lakásom számláival! Pontosabban „csak” a közös költséggel.
Múlt héten jövök haza, a postaládában a szokásos kimutatás a közös képviselőtől a befizetett kk.-ról. Megrökönyödve láttam, hogy kéthavi elmaradásunk van, amit „fizessünk be 8 napon belül”.
Nem fizettem be, mivel a fizetésnek még híre-hamva sem volt, és mert én minden hónapban odaadom a tulajnak a kk. összegét. És különben is...
Mostanra előállt az a vicces helyzet, hogy a vérnyomásom nagyjából normális – mióta radikálisan csökkentettem a koffeint! –, viszont a pulzusom magas, mint állat.
A héten voltam a 18. plazmaadáson. Mindent megpróbáltam, hogy alacsonyabb legyen a pulzus: reggel 6.00-kor nyeltem le az utolsó adag koffeint (tejeskávé), enni is korábban ettem utoljára, mert az is felnyomja; sőt indulás előtt ittam egy citromfűteát...
Erdélyből hazajőve úgy gondoltam, visszaváltom a maradék lejt és én leszek a király, annyi pénzem lesz. Aztán valahogy nem így lett! Nem vagyok épp legatyásodva, de annyi pénzem maradt, hogy épp kihúzom fizetésig (anélkül, hogy mínuszba mennék).
Először is, kevesebbet kaptam a pénzváltóban, mint vártam. Egyrészt mert vacak árfolyamon váltottak vissza, másrészt mert meglepve láttam, hogy...
A hazautazás miatti bánatomat igyekeztem könyvekbe és filmekbe fojtani. A könyveket nem sorolom fel, mert minek. Filmekből a hangulatom szerint válogattam, na és újra nekifogtam Stephen Lang filmjei közül a még nem látottakat keresgélni a neten.
Így találtam rá a Salem c. sorozatra a napokban. ...
Szerencsésen megtaláltam a helyemet a vonaton: ablak mellett, menetiránynak háttal, baloldalt. Vagyis ugyanazt az oldalt láttam, mint idefelé. A háttal ülés nem zavart. A csomagom még így is olyan nehéz volt, hogy egy román lány segített feltenni, aki velem szemben ült. Holott már otthagytam Endrénél a kávét, könyvet, cigit, és a maradék szappanomat, kézkrémemet meg a minisampont is kidobtam még ott. Bár plusz súlynak bejött a tekerőpataki sajt. Na mindegy, karra kell gyúrnom.
Ezt a – fő – részt nem fogom olyan hosszan ragozni, mint az utazást. A kedves olvasók közül aki járt már Endrénél, úgyis ismer mindent; aki pedig nem, annak én a szegényes szavaimmal úgysem tudom jól leírni … szóval, ez a bejegyzés csak afféle emlékeztető saját magamnak.
A hosszú és lidérces utazás után tehát még a vonatról megláttam Endrét
Amennyire ideges voltam elutazás előtt, annyira jól sikerült az erdélyi kiruccanás, és annyira rossz volt hazajönni :-)
Előkészületek: úgy csomagoltam, hogy inkább melegem legyen, mint fázzak. Cipőnek a túracipő helyett a bakancsot vittem, ami magasszárú, meleg, és egyszerűbb belebújni. Pizsinek az új, roppant meleg, bár undorító rózsaszín plüsspizsamát: ez okos dolog volt
Tiszta ideg vagyok az utazás előtti izgalomtól. Már csak két napom van, és rengeteg mindent kell még elintéznem, legalábbis úgy érzem.
Tegnap megjött a fizetés, váltottam még valutát; vettem egy nagyon meleg pizsamát
Nagykorúságom óta ez lesz az első szavazás, amire nem megyek el. Miért?
Már olyan sokan leírták, elmondták előttem… De akkor most én is.
Egyrészt. Nincs sok ember, aki nálam kevésbé szeretne muzulmán menekülteket látni maga körül. Ugyanazért, amiért sokan mások.
Így pár hét után végre összeszedtem a bátorságomat és belájkoltam Stephen Lang hivatalos Facebook-oldalát. (Az ilyesmihez nekem bátorság kell, mint ahogy a neten való utánakeresgéléshez is: ilyenkor mindig attól félek, hogy a delikvens egyszer csak kiugrik a monitorból és megáll előttem csípőre tett kézzel: „Hát te meg mit nyomozgatsz utánam?!” :-D)
